Metropolita metró -életképek 1

Végeztünk aznapra mindennel. Igen, igen. Én és Szkállifej lesétáltunk a kingszkrosszra és fel csattantunk az első metróra hazafelé. Kedvenceim, az éjféli pikadililájn utasai...
A metró mindig tiszta, mert drága. Ékes mancsok fogdossák a kapaszkodókat, akármelyik korlátkát megnyalnám a londoni metrón, de utána a tíz ujjamat is... Ha esetleg retkesfajzatot látni a szerelvényen -ami persze gyakran előfordul itt is...- gazdag retkesfajzat az illető, de legalábbis módos, mert hát itt londonban senki segény... (aki meg az, az inkább haza költözik kínába...).
Ha igazán látni akarod londont menj alá!
Ajtó szusszan, nyílik, belépünk, tömény pia szag! Találunk helyet, lecsüccsenünk. Szemben balra a stationnak háttal két -messziről halhatóan- ausztrál úriember, öltönyben, mégis kábé úgy festenek, mint egy nyolcvanas hímgorilla deréktól lefelé, de tangában amiből kipittyen a fasza. Magyarul ráadhatod, akkor is kilóg a lóláb... Arcuk veres, fülük eláll, kicsit bandzsák. Az idősebbik keze halvány, a testéhez képest aránytalanul kicsi ujjai elvékonyulnak, falfehér ujjbegyekbe futnak, na és mindezen vörös szőr. Nem elég, hogy torzszülöttek, picsarészegek, és minden jel szerint testvérek, de annak ellenére sem beszélnek angolul, h az anyanyelvük.
Visszataszítókorcsvadékmutánsok.
A metró még áll, záródnak az ajtók, a stationon közepes tömeg, minden szokványos, pillanatokon belül indulunk. Hirtelen, hisz miért is ne?, hatalmas koppanás, pontosan szembe velünk egy szőke hajkorona bukik hanyatt a peronra - de várjál- a metróról. Igen barátaim, bizony, a csajszi olyan elszántsággal fejelte oldalba a metrót, mintha legalábbis elé akarta volna magát vetni, csak sosem volt jó tesiből és mire felvette a megfelelő lendületet, az beért. Naggyon keményen oda baszta a fejét, és mire egy egész pillanaton belül már meg is szaladt aladtunk a jármű, csak a sérült köré csordálló hüledezőket láthattuk. Már sosem tudjuk meg mi lett vele...
Mindeközben a két ausztrál ordítva dumál, a koppanásra odafordulnak, de nem nagyon izgatja őket a dolog, egyik szemükön ki, másikon be (kiskancsimarcik). Érthető. Akik a házi koalájukat minden reggel a rendellenes szüléstől lebénult anyjuk testrészeivel etetik, és vacsi után elrágcsálnak egy kenguru seggéből kikotorékolt gyilkosmérgespókot- mondván az istenek úgy akarják- azok már fel sem veszik a metróba csapódó kamikáze szőkét. Evidens.
Kicsit megrökönyödtünk, de már az elmúlt hetek alatt, lassan megszokjuk beteg britannia furcsaságait, minden esetre megpróbáltuk kitalálni, vajon h történhetett ez a szőkével.
Verzió 1.
Nagyon sietett és rohantában eltévesztette az ajtót. A kozmóban olvasott diéta által ledobott kilók után talán azt sejtette átcsusszanhat a zárt ajtókon is, ami eddig oké, de nagybuzgóságában méterekre attól landolt, pontosabban telibe két ajtó közé...
Talán az ablakon akart beugrani, csak elfelejtette, h londonban az nem nyitható, jaigen... és törésálló...
Verzió 2.
Vállalkozószellemű, nonkomformis terrorista.
3.
Megtanították, h mielőtt belép valahova, illik bekopogni...
4. Nekifutásból akarta megigazítani a haját, az üveg visszaverődésében, csak közben kitört a cipősarka...
5. Igazából vak és süket, azt sem tudta hol van, de nagyon sietett, csak sajnos rossz irányba...
6. A17fontos órabért fizető munkahelyéről hazaindulván hirtelen eszébe jutottak az éhező afrikai gyerekek, a mozgó lépcsőn féllábon ugrálva eldöntötte, h férjhez megy az anyjához, de mire a peronra ért egy délszáv opera dúdolása közben meggondolta magát és odarohant a metróhoz, h megnézze ki van bennt.
7. Biztosítási csaló
És végül a 8.
Nem bírta tovább, ki kellett próbálnia...

Elindulunk, belesiklunk a sötétségbe. Az ausztrálok mostanára összevesztek és elültek egymástól. Tőlünk jobbra, szemben ötvenes banya, még a baleset felé bámul, de mire kiesik a látószögből, már le is csuklik a feje, egy szebb jövőrőlálmodva elszenderedik.
Kicsit messzebb két angol lovag, egymással szemben, térdükre könyökölve egymáshoz hajolnak az ülésből és észveszejtve vitatnak valamit. Mondanom sem kell, kezükben dobozos sör. A többszázfontos zakójuk az ölükbe gyűrve, fényesre vaxolt hegyes bőrcipő, tipik nyurga brittek. Iskolázásuk árának 6 jegyű száma a holmlokukra van írva, 20-onévesen milliók folynak át a kezeik alatt a bankban ahol dolgoznak, csak azért metróznak, mert törvénytisztelő britt lévén piásan nem ülnek a BMWbe, előttük és a kezükben az élet, és ők miről beszélgetnek? Na miről? FOCIRÓL. ennyi

Megálló. Kivételesen semmi "extra". Új felszállók. Indiai csaj. Leül. (Na hát gyerekek, ha még láttatok cigányt, nehogy azt higgyétek h mi megússzuk őket, mer ezek itt vannak csak igazán. Bizony megacigányok. Ők A cigányok.) Körbepillog, majd elkezd ostobán kibámulni a kormosaljú szeméből, mint valami katatón.
Őt követi valami bamba fehér pina, leül a roma mellé, majd megérkezik a böszme kopasz fekete, aki neki való éghajlatot választván -méghaittisszületett- ösztönből fázik. A koponyája teljesen embertelen... Gyerekkorában trauma érte, amikor a szülőértekezletre érkező nagyapját (becsületes nevén Csita Abu) az osztályfőnök riasztására állatkerti gondozók hurcoltak el, miután egy banánnal becsalogatták a ketrecbe. Azóta is fél a banántól.
Újabb és újabb "emberek" szállnak útra velünk, meghatározhatatlan hajszínű tarajosok, sápadt írek, vörös skótok, melósruhában felejtődött lengyelek, ékszertől roskadozó törökök, rosszarcú digók, hattttttttalmas picsájú feka anyák és egyéb a fehérnépektől eltérő mindenféle cigányok SZíNES kavalkádja, a mindezeket mostohaapai türelemmel lenéző sovánka divatos angolok, és persze a két még mindig a metrórafejelőcsajon röhögő idióta magyar csitri...
Amikor körbe tekintek intelligencia semmi jelét nem látom, még azon sem aki szemüveges, ámbátor megakad a szemem a már említett "valami bamba fehér pinán" aki könyvet vesz elő, már-már bármely szimpátiát vonzva, mégis mikor jobban megnézem... a könyv frapáns címe csak ennyi: 2girls, 2 worlds, 1 affair. Hagyjuk. ha véletlenül sékszpírt merne venni a boltban, azt is csak azért, mert valahol hallotta már ezt a nevet...

Bizony így suhanunk a feketelyukban minden nap, mi, a brittek, a szláv rabszolgák és a cigányok..
Csak jelzés szinten, minden egyes ilyen "National Geographic Live-showért" 1200forintot fizetek. Csak oda.
Csók